A finnek tudnak valamit. A Fle3 kedvencem volt a webkettő előtti időkben. Ennek a kedves platformnak a fejlesztői egy CALIBRATE nevű projekt számára készítették a LeMill kollaboratív tudásmegosztó környezetet. Ma Media Lab Helsinkinek nevezik magukat. Ez a rendszer amolyan öreg szaki, akit még mindig sokan keresnek fel, nem alaptalanul.
A LeMill főként olyan eszköz, mely lehetőséget biztosít új tananyagok feltöltésére, megosztására. A jelenleg mintegy 10 ezer tag számára működik benne kereső rendszer, lehetőség van csoportok létrehozására, illetve azokhoz való kapcsolódásra is a Közösség menüpontra kattintva. A LeMill magyar nyelven is elérhető, sőt a fejlesztésében hazai szakemberek is részt vettek.

LeMill
A kezdőoldalon az alábbi három kiemelt lehetőség közül választhatunk: Tartalom, Módszerek, Eszközök. A Tartalom az oktatási tartalmakra vonatkozik, itt kereshetünk tananyagokat különböző szempontok szerint (nyelv, cím, tantárgy, célcsoport, kulcsszó), valamint ide kattintva tölthetünk fel új tananyagot a rendszerbe. A tananyagok további böngészése végezhető nyelvek szerint, kulcsszavak szerint, tantárgyak szerint és célcsoport szerint. A módszerek böngészése további három módon lehetséges: nyelvek szerint, kulcsszavak szerint, és szervezési formák szerint (pl. kollaboratív munka, csoportmunka, projektmunka, stb.) A felhasználó kiválasztott módszereit (Módszereim) a Publikálva és a Gyűjtemények mappákban is tárolhatja. Az eszközök böngészése is nyelvek szerint és kulcsszavak szerint történhet és a publikálva és gyűjtemények rendszerbe helyezhető. A Módszerek feliratra kattintva egy lexikon-jellegű gyűjteménybe navigálhatunk, amely módszertanilag támogathatja pedagógiai tevékenységünket. Az Eszközök az IKT eszközökre vonatkoznak, itt a tanárok saját tapasztalataikról számolhatnak be, javasolhatnak bizonyos eszközöket, illetve bemutathatnak különféle szerkesztő programokat. Mindhárom fent említett lehetőség esetében adott a kedvencekhez való hozzáadás opciója, mellyel a pedagógusok jelentősen megkönnyíthetik munkájukat.
A LeMill, lévén egy együttműködő, közösségi munkakörnyezet, az együttműködésben résztvevő személyek megtalálására is lehetőséget ad a Közösség oldalon. Embereket és csoportokat kereshetünk. Az előbbieket nyelvek, név, országok, kompetenciák, érdeklődési kör és tantárgyak szerint tehetjük, míg a csoportokat nyelvek, név és kulcsszavak szerint böngészhetjük.
A kissé öregedő, de még nem nyugdíjas LeMill környezetnek legfőbb erénye éppen az, hogy benne kollaboratív tudás-építő-megosztó csoportok hozhatók létre. Sok a magyar szó a rendszerben, de legtöbb talán az észt. Mint minden hasonló eszköz, a LeMill annál jobban használható, minél többen koptatják.

A hálózat azóta van, amióta emberek. A kapcsolatok és információk hálózata azonban azóta igazán izgalmas, hogy a technológia leigazolta és pályára küldte Internet nevű játékosát.
A konnektivizmus kapcsán, Duchon Jenő hasznos írásában a (tanulási) hálózatok csomópontjait több típusra osztja. Vannak statikus, dinamikus, önmagukat frissítő csomópontok és érzelemkeltő elemek is.
A tanulásban a tanár szerepe nagyon összetett és folyamatosan változik. Ez a változás persze nem egyenletes, így vannak tudós, színész, edző, apa stb. típusú tanárok. (A jelenlegi tanárképzést tekintve úgy írnám, hogy még vannak.)
A tanulási hálózat vagy a hálózati tanulás szempontjából azonban a tanár maga is egy csomópont. A tanár csomópontként befolyásolhatja a tanulók tanulási kapcsolatait, az információk áramlását és a „tanulói tudáshálók” bonyolultságát.
Statikus
A statikus csomópontként működő tanár tulajdonképpen az élő tankönyv. Lehet, hogy magánemberként webkettes típus, de del.icio.us azonosítóját nem viszi be az osztályterembe. Konstruktivista szempontból tudása önmagában stabil vagy csak tankönyvek tartják össze. A tanulási hálózatban a diákok számára ő egy olyan pályaudvar, ahova régi, megbízhatóan működő szerelvények futnak be, de induló vonatok nincsenek. Pedagógiai-módszertani szempontból esélyesek akár diákközpontú megoldások is, de erre kisebb az esély. Konnektivista szempontból a tanulók számára zsákutca.
Dinamikus
A dinamikus tanár-csomópont nyitott az újdonságokra, a diákok felé sok impulzust küld. Olyan pályaudvar, ahova a régi, megbízhatóan működő szerelvények mellett korszerűek is befutnak. A szerelvények között persze vannak hibásak, eltévedt fuvarok és szuper szállítmányok is. Ez a tanár valószínűleg nem riad vissza a számítógép használatától és attól sem, hogy a diákoknak a tudásösvényeket ajánljon a hálózati továbbhaladás elősegítése céljából. A pályaudvarról szerelvények nem, de egy-két buszjárat elindul. Konnektivista „együtthatója” közepes.
Önfrissítő
Az önfrissítő csomópont típusú tanár pedagógiai szempontból kísérletező, megújuló, az önképzésben aktív ember, maga is aktív tagja sok hálózatnak. Emiatt könnyen lehet, hogy digitális bevándorló státusza ellenére igazi közlekedési gócpont a diákok tanulási hálózatában. Folyamatosan változó, frissülő tudásimpulzusokat küld és segíti a „pályaudvar” kimenő forgalmát is. De ez egyáltalán nem biztos. Az is lehet, hogy önfrissítése nem terjed ki pedagógiai területre és csak magánemberként önfrissítő csomópont. Konnektivista szempontból akár olyan is lehet, mint a „dobogó szív”.
Bizonyára nincsenek tiszta típusok és a csomóponti jellemző garantáltan nem mutatja meg, hogy ki jó tanár és ki nem. De talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: egyre több jó tanár a harmadik típusba tartozik.

View This Pollanswers

Ez a pár gondolat csak megkarcolt néhány kérdést, másféle csomópontok is lehetnek. Szívesen veszem a kommenteket, hogy ezerfelé ágazzon ez az alapvetően kevéssé elágazó bejegyzés.

Befejeztem a könyvet

Befejeztem a könyvet

Befejeztem a könyvet

A hálózat azóta van, amióta emberek. A kapcsolatok és információk hálózata azonban azóta igazán izgalmas, hogy a technológia leigazolta és pályára küldte Internet nevű játékosát.
A konnektivizmus kapcsán, Duchon Jenő hasznos írásában a (tanulási) hálózatok csomópontjait több típusra osztja. Vannak statikus, dinamikus, önmagukat frissítő csomópontok és érzelemkeltő elemek is.
A tanulásban a tanár szerepe nagyon összetett és folyamatosan változik. Ez a változás persze nem egyenletes, így vannak tudós, színész, edző, apa stb. típusú tanárok. (A jelenlegi tanárképzést tekintve úgy írnám, hogy még vannak.)
A tanulási hálózat vagy a hálózati tanulás szempontjából azonban a tanár maga is egy csomópont. A tanár csomópontként befolyásolhatja a tanulók tanulási kapcsolatait, az információk áramlását és a „tanulói tudáshálók” bonyolultságát.
Statikus
A statikus csomópontként működő tanár tulajdonképpen az élő tankönyv. Lehet, hogy magánemberként webkettes típus, de del.icio.us azonosítóját nem viszi be az osztályterembe. Konstruktivista szempontból tudása önmagában stabil vagy csak tankönyvek tartják össze. A tanulási hálózatban a diákok számára ő egy olyan pályaudvar, ahova régi, megbízhatóan működő szerelvények futnak be, de induló vonatok nincsenek. Pedagógiai-módszertani szempontból esélyesek akár diákközpontú megoldások is, de erre kisebb az esély. Konnektivista szempontból a tanulók számára zsákutca.
Dinamikus
A dinamikus tanár-csomópont nyitott az újdonságokra, a diákok felé sok impulzust küld. Olyan pályaudvar, ahova a régi, megbízhatóan működő szerelvények mellett korszerűek is befutnak. A szerelvények között persze vannak hibásak, eltévedt fuvarok és szuper szállítmányok is. Ez a tanár valószínűleg nem riad vissza a számítógép használatától és attól sem, hogy a diákoknak a tudásösvényeket ajánljon a hálózati továbbhaladás elősegítése céljából. A pályaudvarról szerelvények nem, de egy-két buszjárat elindul. Konnektivista „együtthatója” közepes.
Önfrissítő
Az önfrissítő csomópont típusú tanár pedagógiai szempontból kísérletező, megújuló, az önképzésben aktív ember, maga is aktív tagja sok hálózatnak. Emiatt könnyen lehet, hogy digitális bevándorló státusza ellenére igazi közlekedési gócpont a diákok tanulási hálózatában. Folyamatosan változó, frissülő tudásimpulzusokat küld és segíti a „pályaudvar” kimenő forgalmát is. De ez egyáltalán nem biztos. Az is lehet, hogy önfrissítése nem terjed ki pedagógiai területre és csak magánemberként önfrissítő csomópont. Konnektivista szempontból akár olyan is lehet, mint a „dobogó szív”.
Bizonyára nincsenek tiszta típusok és a csomóponti jellemző garantáltan nem mutatja meg, hogy ki jó tanár és ki nem. De talán nem állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: egyre több jó tanár a harmadik típusba tartozik.

View This Pollanswers

Ez a pár gondolat csak megkarcolt néhány kérdést, másféle csomópontok is lehetnek. Szívesen veszem a kommenteket, hogy ezerfelé ágazzon ez az alapvetően kevéssé elágazó bejegyzés.

A finnek tudnak valamit. A Fle3 kedvencem volt a webkettő előtti időkben. Ennek a kedves platformnak a fejlesztői egy CALIBRATE nevű projekt számára készítették a LeMill kollaboratív tudásmegosztó környezetet. Ma Media Lab Helsinkinek nevezik magukat. Ez a rendszer amolyan öreg szaki, akit még mindig sokan keresnek fel, nem alaptalanul.
A LeMill főként olyan eszköz, mely lehetőséget biztosít új tananyagok feltöltésére, megosztására. A jelenleg mintegy 10 ezer tag számára működik benne kereső rendszer, lehetőség van csoportok létrehozására, illetve azokhoz való kapcsolódásra is a Közösség menüpontra kattintva. A LeMill magyar nyelven is elérhető, sőt a fejlesztésében hazai szakemberek is részt vettek.

LeMill
A kezdőoldalon az alábbi három kiemelt lehetőség közül választhatunk: Tartalom, Módszerek, Eszközök. A Tartalom az oktatási tartalmakra vonatkozik, itt kereshetünk tananyagokat különböző szempontok szerint (nyelv, cím, tantárgy, célcsoport, kulcsszó), valamint ide kattintva tölthetünk fel új tananyagot a rendszerbe. A tananyagok további böngészése végezhető nyelvek szerint, kulcsszavak szerint, tantárgyak szerint és célcsoport szerint. A módszerek böngészése további három módon lehetséges: nyelvek szerint, kulcsszavak szerint, és szervezési formák szerint (pl. kollaboratív munka, csoportmunka, projektmunka, stb.) A felhasználó kiválasztott módszereit (Módszereim) a Publikálva és a Gyűjtemények mappákban is tárolhatja. Az eszközök böngészése is nyelvek szerint és kulcsszavak szerint történhet és a publikálva és gyűjtemények rendszerbe helyezhető. A Módszerek feliratra kattintva egy lexikon-jellegű gyűjteménybe navigálhatunk, amely módszertanilag támogathatja pedagógiai tevékenységünket. Az Eszközök az IKT eszközökre vonatkoznak, itt a tanárok saját tapasztalataikról számolhatnak be, javasolhatnak bizonyos eszközöket, illetve bemutathatnak különféle szerkesztő programokat. Mindhárom fent említett lehetőség esetében adott a kedvencekhez való hozzáadás opciója, mellyel a pedagógusok jelentősen megkönnyíthetik munkájukat.
A LeMill, lévén egy együttműködő, közösségi munkakörnyezet, az együttműködésben résztvevő személyek megtalálására is lehetőséget ad a Közösség oldalon. Embereket és csoportokat kereshetünk. Az előbbieket nyelvek, név, országok, kompetenciák, érdeklődési kör és tantárgyak szerint tehetjük, míg a csoportokat nyelvek, név és kulcsszavak szerint böngészhetjük.
A kissé öregedő, de még nem nyugdíjas LeMill környezetnek legfőbb erénye éppen az, hogy benne kollaboratív tudás-építő-megosztó csoportok hozhatók létre. Sok a magyar szó a rendszerben, de legtöbb talán az észt. Mint minden hasonló eszköz, a LeMill annál jobban használható, minél többen koptatják.

Befejeztem a könyvet