Hálózatokról írt könyvek
jenei zsolt, k, 02/02/2010 - 23:50
Sziasztok!
Belépve az oldalra megakadtam a szakirodalomnál. Az van, hogy a hálózatokról szóló könyveket mindig úgy vettem a kezembe, hogy most megtudom a frankót. De tényleg. Hogy ez milyen fontos és hogy ennek milyen jó lesz olvasni az elméletét. AZTÁN mindegyiket letettem pár oldal után és azóta sem sikerült rávennem magam, hogy folytassam.
Nem csalodás amit éreztem velük kapcsolatban, hanem unalom.
Nem tudom a választ. Jó a téma, de unom a szerzők stílusát? Rossz a téma és rossz a stílus? Én vagyok a rossz és a könyv túl jó nekem?
Ti hogy vagytok ezzel a hálózatokról szóló szakirodalommal?
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Címkék:
15 reponses to "Hálózatokról írt könyvek"
1. Hálózatokról írt könyvek
Én Barabási könyvét olvastam másfél éve. Azóta két erre a témára épülő kurzust is elvégeztem - mellesleg az óraadó tanárom is az első három haza szaktekintély kutató egyike :-D
A telefonomon találtam James Burke ebookját Tudásháló címmel tavaly nyáron.
Rémlik még 3-4 témába vágó cikk is. Most pedig A megújult elme van soron a párom jóvoltából.
Imádom a témát. Főleg a skálafüggetlen hálózatok villanyoznak fel annyira, mint az aranymetszés különböző példái 9 éves koromban valamilyen szammizdat olvasmányban.
Van esetleg még ebookban hozzáférhető irodalom?
http://csakazik.blog.hu/
2. hálózatokról írt könyvek
Sziasztok!
Lassan de megfejtettem az unalom okát. Olvasom a könyvet és továbbra sem köt le. Nagyon röviden:
A hálózatok működésével először a tanítóképzőn találkoztam. A Mérei könyv kapcsán kellett teljes felmérést készítenem egy gyerekről. Ebben volt szociometria is. Nagyon tetszett, csináltam a kérdéseket, huzogattam a vonalakat. Rajzoltam az osztály kapcsolatait. Ezt az élményt aztán mindig bővítgettem innét-onnét olvasással. Nekem a hálózatok megléte ezért nem ezekből a könyvekből vált ténnyé. Évekkel később olvastam, hogy a természet is produkál ilyet, aztán megismerkedtem azokkal az agresszív amway előadásokkal is a 90-esek elején. Az is hálózat, és ezzel rájöttem, hogy gazdasági területen is működik. Pár éve olvasgattam szociológiát, ami a társadalmi szerkezetet kutatja. Sok hálózat téma fel-fel bukkan. Elég sok mindent összeolvastam már, ezért nem veszem jól, (egészen konkrétan:idegesít), hogy a szerző egy oldalon halmozza a különböző, általa nagyon érdekesnek vélt eseteket. (Megjegyzem, ennél a szociológusok vagy antropológusok érdekesebben írnak). Nem tudom mi a cél! Ezzel bizonyít? Van olyan oldal, ahol három téma is elindul....
Ami nekem új és figyelemre méltó, az a net kialakulása. De a kultúr történetet itt is rossznak tartom. Ennél jobb és érdekesebb sztorik vannak. De azért ezeket figyelmesen olvasom.
Az olvasás kapcsán két kérdés kezdett el foglalkoztatni:
A hálózatok honnét nyerik az energiát? nem csak az az érdekes, hogy milyen értelemben lehet hálózatról beszélni, hanem az is, mi táplálja, működteti a hálózatosságot. (Ennek tegnap este adott egy lökést az AVATAR c. film, végre megnéztem és persze a növényekre és a hálózatokra való utalások izgattak fel leginkább a látvány mellett).
Mi van a térben és az időben változó hálózatokkal? Pl. Parkinson törvényeiben a szerző leírja, hogy a koktél partyknak van egy jól megfigyelhető mozgási iránya és üteme. Egészen odáig, hogy meghatározhatóak azok a helyek és azok az időpontok, ahol a legfontosabb emberek tartózkodnak a party során. Ez tehát társadalmi kapcsolati háló, ami egy szűk térbe kényszerítve tárben és időben mozog. vajon más hálózat is tesz ilyet?
Nem baj, hogy leragadtam az első hétnél? Sok a munkám, nem tudom követni minden nap az oldalt és nem akarok kapkodni.
3. Melyik könyvről van szó?
Igazából számomra se az volt az érdekes, hogy jé vannak hálózatok, hanem az hogy van egy fajta hálózat típus ami gyakran előfordul a való világban. Ez a skálafüggetlen hálózatok. Ennek vannak tulajdonságai és a modell - mely csak modell- vizsgálatával közelebb lehet jutni bizonyos dolgokhoz. Jobban meg lehet érteni bizonyos a való világban már eddig is létező hálózatok működését. Természetesen ez csak egy modell és csak bizonyos keretek között használható és a levont következtetések sem univerzálisak. (nem véletlenül ragaszkodott Kulcsi ahhoz, hogy száz felett legyen a regisztráltak száma a kurzusra. Azt gyanítjuk, hogy 1-2 embernél nem nagyon működnek azok a mechanizmusok amik sok embernél igen)
Hasonló világról alkotott modell Newton modellje is. Az erő vonalak amiket rajzolgattunk fizikából tulajdonképpen nem léteznek, a modell nem használható olyan jól fénysebesség közelében (bár még nem próbáltam.:D), Newton előtt is lefelé estek a tárgyak. Ráadásul az általa leírt világ ugyan úgy működött amióta létezik. Semmi újdonság ebből a szempontból. Persze az Eiffel torony nem biztos megépült volna puszta próba szerencse módszerével. :D
Ami a lényeg, hogy nem a hálózatok felfedezéséről szól Barabási Behálózva c. könyve, hanem arról hogy sikerült alkotniuk egy modellt, melyet vizsgálva olyan univerzális megállapításokra lehet jutni amiket az élet számos területén használhatunk.
A Csermely könyv az nagyon sok mindenre megpróbálja ráhúzni a skálafüggetlen hálózat jelzőt. Rengeteg benne a nem bizonyított és spekulatív elem. Ezt nem is titkolja és le is írja. Vannak olyan elemek, amikről kiderülhet, hogy közel sem skálafüggetlen hálózatok, és lesz majd olyan is amiről bebizonyítják, hogy skálafüggetlen csak éppen nem jutnak közelebb a megismeréséhez ezáltal mert az így levonható következtetések már rég ismertek.(a végtelen számú ismerős vagy a kevés családtaggal eltöltendő idő fontossága tekintetében pl.)
Mondjuk én Barabási könyvét olvastam először és úgy éreztem utána magam, hogy huh, meg hah, meg ihaj szóval nagyon odáig voltam. Csermely könyvét a huszonharmadik példa után letettem, de majd valamikor elolvasom :D
pp
4. Honnan nyeri az energiát az eygyüttanuló hálózat?
Ez engem is nagyon érdekel? Néhány sejtésem: kompetencia motiváció:
már egereknél is úgy találták hogy néhány kisérlet után akkor is befutják a
labirintust ha nincs a céldobozban sajt.
Hát még az ember-megismerek tehát vagyok!
Kompenzáció is lehet az indok.
PP irja rólam is mit is keresek az identitásaim fogalomtérképén meditálva?
Keresem ki vagyok mi vagyok mi lehetnék. Mert" nincs jó szél annak a hajónak aki nem tudja merre akar menni.
Remélem tanulóink tanulóim is keresik ezeket. Én ha együttanulok valakikkel
mindig "motiváció erősitéssel kezdek"
-régi keleti szokás- müködik.
Maitri Tivadar
5. "... ha el is fogadom a tömegek bölcsességét, akkor...."
Enel a blogjában Suroweczki könyvével kapcsolatban tette fel az alábbi kérdést:
"A mostani kérdésem az, ha el is fogadom a tömegek bölcsességét, akkor a tömeg által hozott döntés a helyes-e?"
Egyetértek Kulcsival abban, hogy "Surowiecki sem gondolja úgy, hogy bármilyen (tetszőleges) tömeg bölcs".
Surowiecki szerint a tömeg bölcsessége akkor igaz, ha a tömeget alkotó egyének hatásoktól, befolyásolásoktól mentes döntéseinek összességét értjük. A befolyásolt tömeg nem képes bölcs döntésre.
Surowiecki könyve Robert B. Cialdini Hatás című könyvével együtt lett "teljesen kerek" számomra. (Az este fejeztem be Cialdini könyvének olvasását ;-) )
6. A hatást én is most olvastam...
... de nem teljesen értem, hogy miért tartod kiegészítő olvasmánynak a Surowiecki műhöz. Megvilágítanád?
7. Befolyásolatlan tömeg viszont
Befolyásolatlan tömeg viszont nincs. :)
Befolyásolatlanul semmi sem létezik. A létezés egyik eleme, hogy befolyásolás alatt van a létező dolog.
Ugyanakkor a bölcsesség is befolyásolt!!!!! Hogy mást ne említsek, erősen kultúra függő mit tekintünk bölcs dolognak.
A fentiekben írt, és a blogban boncolgatott dologban (nem szeretnék regisztrálni, hogy hozzá szóljak :( ) a DÖNTÉS a kulcsszó. Márpedig a tömeg döntésre képes előbb vagy utóbb. Vagy az okosengedszamárszenved elv alapján, vagy a meggyőzés befolyása által, vagy más külső tényező miatt (pl. vetélkedőben lejáró idő), stb. Szóval szerintem a kulcsszó a döntés. Aztán, hogy ezt a döntést azt követően bölcsnek tituláljuk e vagy sem, az nagyon sok mindentől függ: eltelt idő, vallás, kultúra, erkölcs, stb.
8. Az én elképzelésemben a
Az én elképzelésemben a tömegek bölcsessége az nem az, hogy kiállunk és megkérdezünk ezer embert, hogy na szerintük a 2*2 az mennyi, aztán a kapott értéket átlagoljuk és megállapítjuk, hogy 4.001. (mert mint tudjuk kétszer kettő néha öt) :D
Az én elképzelésemben a vezérlés és a szabályozás közötti különbség inkább, ami az egyedüli és a közösség segítségével hozott döntést megkülönbözteti .
A lényeg a visszacsatolás. A vezérelt rendszer csak akkor lehet sikeres, ha a vezérelt akármicsoda és az azt körbevevő környezet nem változik. Minden más esetben szükség van visszacsatolásra, tehát szabályozásra.
A tömegek bölcsessége éppen abban rejlik, hogy figyelek a körülöttem élő emberek visszajelzésére.
pp
9. Kekecke szerepe
Csermely Kekeckéje nekem szimpi ;-)
A kételkedés bizonyos határok között fontos, hogy mindig ott legyen bennem. Jó döntést csak akkor hozhatok, ha az érveket és ellenérveket is megvizsgálom.
Csermely se tesz mást. Ő erre a célra Kekeckét találta ki magának. (Vagy netán nekünk??? ;-) )
Számomra Kekec, a kételkedő Csermelyt testesíti meg.
10. Kekec szerepe fontos! És
Kekec szerepe fontos! És igen, szerintem is azt példázza. Csak néha idegesítő... Na, persze a saját magam Kekece is az :)
11. Hálózatos előadások
Bevallom én úgy válogattam az ajánlott irodalomban, hogy először azokat néztem meg, amelyek magyarul vannak, rövidek, és nem kell őket megvenni. :) Így pp és kulcsi írásai után Bessenyei tanár úr írását olvastam el, amely nagyon jó - történeti összefüggéseket is elemző - rövid összefoglaló. És az irodalomjegyzékében megtaláltam Csermely Péter és Barabási Albert-László 2005-ben a Mindentudás Egyetemén tartott előadásának linkjét. Igaz, az oldalt közben átszervezték és a link már nem pontos, de az előadások videófelvételei megtalálhatók a
http://www.mindentudas.hu/csermelypeter/index.html oldalról nyíló http://bit.ly/cviVRv linken, illetve a
http://www.mindentudas.hu/barabasialbertlaszlo/index.html oldalról nyíló http://bit.ly/9QUSY4 linken.
(A túl hosszú címek bit.ly rövidítését most tanultam - hála a twitternek.) Nagyon élvezetes előadások és azt remélem, hogy a lényeg benne van. Tudom ajánlani mindenkinek, aki szivesebben tanul videókból és/vagy nincs elég ideje-türelme a könyvekhez.
12. hálózatos irodalom
Elkezdtem. A Barabásit. De továbbra sem tud lekötni, ezért most stratégiát váltottam, nem fejezetről fejezetre olvasom, hanem a tartalomjegyzékből választok mindig mást, aztán visszatérően ugyanazt.
Szerintem sok a mese benne, valóban egy jó rövid tanulmány néha jobban érdekelne.
Azt tudtátok, hogy az Auchan kereskedelmi képzéseiben a 80/20 szabály megvan? Így nevezzük azokat a termékeket, amelyek a forgalom nagyrészét adják. Itt is kb. 20%. Lényeges kereskedelmi stratégia épül rá. (Nem részletezném most... :)
Valószínű mostmár a Behálózvát végig fogom böngészni...
13. Behálózva
Mindkét fent említett könyvet olvasta, Szerintem kezdd és olvasd is végig Barabási könyvét. Szinte letehetetlen. A Csermely féle könyvért nem vagyok annyira oda, az nehezebben ment, az engem érdeklő részek kicsit későn jöttek. Van még az ajánlott irodalomban pár jó könyv. A Wikinómiát mindenképpen ajánlom, szerintem eléggé tuti. Az És mégis lapos a föld viszont szerintem túl hosszú, túl apróbetűs és amiről szól az igazán símán beleférne egy közepes hosszúságú tanulmányba.
Ja érdekességként éppen a napokban beszélgettem egy sráccal, aki napi kapcsolatban van Bangalore-val. Aki ezt nem érti mégiscsak olvassa el a Friedman féle könyvet.
14. A folyamat
Én bevallom, ehhez az egészhez kulcsi blogján kerültem közelebb. Aztán Siemens Connectivism: Learning as Network-Creation illetve Connectivism: Learning Theory or Pastime of the Self-Amused? doksik jöttek. Majd végre múlt év végén sikerült beszereznem a Csermely illetve Barabási könyveket. A véletlen úgy hozta, hogy a Csermely féle könyvvel kezdtem. A döntést az hozta, hogy ez volt felül :) Olvasása jelenleg folyamatban van. Ebből tehát jön, a Barabási könyv még várat magával.
Azért volt fontos a folyamat leírása, mert picit úgy érzem hátulról közelítettem meg a témát. Vagy inkább a gyakorlati oldalról, és onnan építkeztem az elméleti háttér felé :)
Nos, a Csermely könyv szerintem jó. Az első fejezetek mindenképpen fontosak, mert a fogalomtisztázás megtörténik. Aztán alulról kezdi a példa építkezést, és megmondom őszintén ez nagyon nehéz olvasmány volt. Messze áll tőlem a biológia ilyen részletes ismerése. Persze, mindent elmagyaráz, de nagyon tömény és arra ugye ma nincs idő, hogy sokáig elemezzek valamit :) A későbbi már társadalmi hálózatokkal foglalkozó rész számomra emészthetőbb. Most éppen itt tartok :)
Mégis minden olvastam, mert az emberben ott van, ha valami kimarad, akkor lemarad érzés. És bizony sajtos a mélysejttani hálózatoknál is hangoznak el fontos hálózati ismérvek.
Kekec számomra gyermeteg dolog. Valahogy nem 21. századi. Kicsit olyan, mint amikor az idős tanár (sorry) azt hiszi ezzel marha vicces és menő lesz, a diákok meg röhögnek a háta mögött.
Viszont a személyes hangvétel nagyon jó. Érződik a lelkesedés a téma iránt, ami át tud szerintem ragadni az olvasóra. Nekem pl. örökre bevésődött az egymásba-ágyazódás és a mackósajt kapcsolata (holott infósként voltak fogalmaim, képeim ehhez a fogalomhoz).
15. melyik könyvekre gondolsz konkrétan?
Mind a Barabási, mind a Csermely-féle hálózatos könyvet érdekesnek találtam. Véleményem szerint jó téma, jó stílus jellemzi szerintem mindkét szerzőt. Csodálkozom azon, hogy másként élted meg...
A tegnap olvastam újra 50 oldalt a Behálózvából. Barabási jól mesél: az adott korszellembe beágyazva villantotta fel a gráfelmélet kezdetét (Euler), majd Erdős-Rényi munkásságát.
Csermely kekeckéje is érdekessé tette számomra a könyvet (hallottam már olyan véleményt is, miszerint erőltetett kekeckét minden kényes témánál előrángatni).
Kíváncsi vagyok mások véleményére is :).